|
|
Post by facsiga on Aug 2, 2005 22:08:13 GMT 1
Jaj és ami kimaradt: - www.jeffosdream.hu - három számukat le lehet tölteni, nekem nagyon bejönnek - főleg liveban.
- Mi is lesz a 13.-ai találkával?
- az ébredjetek magyarok oldal firefoxban (és gondolom mozilla böngészőben nem látható /a menű elbújik, így nem lehet használni - Zsóka, ha tudod javítsd - ha nem megy, szólj és ránézek!/
|
|
|
|
Post by Zsoka on Aug 5, 2005 16:28:01 GMT 1
idje volt már új témával elõállnom...  remélem a hozzáállásommal sok mindenkit kihozok a sodrából [sátáni kacaj] és 1 tartalmas vita keveredik majd belõle ;D ;D ;D alapstory: msn-en beszélgettem vkivel a témáról, az idézetek kizárólag az én hozzászólásaimat tartalmazzák, ezér talán néha picit összefüggéstelen lesz, de mindenképpen érthetõ marad. "látom te is házasság ellenes vagy, én is egyre jobban hajlok e felé" "megígérni valakinek, hogy kordában tartasz valamit, ami fölött nincs hatalmad a világ legnagyobb felelõtlensége..." "és még aszongyák, hogy a házasság milyen felelõsségteljes dolog..." " sztem nem a hûség a fontos, hanem az õszinteség" "tudod, ha már nem azt érzed, amit kéne akkor add meg neki a lehetõséget, hogy tovább léphessen" "és sztem amúgy is mindenki "nézelõdik" max nem vallja be..." ennyi ami a mostani célzott témához tartozik... ehhez azért még hozzáfûzném, hogy én is láttam már példát jól mûködõ házasságra (szüleim), de mint tudjuk a házzasság eredendõen anyagi és politikai gondok megoldására találtatott ki, ezért nem mûködik manapság olyan egyszerûen... ne kíméljetek!!! ;D ;D ;D |
|
|
|
Post by facsiga on Aug 10, 2005 9:07:36 GMT 1
Érdkes téma! Úgy tudom, hogy a hattyúk örökre választanak társat maguknak. Lehet, hogy ők körültekintőbbek a választásnál, mint mi!  facsiga |
|
|
|
Post by Oz17 on Oct 19, 2005 7:35:30 GMT 1
Tudjátok, engem az szomorít el, hogy az egyik ismerõsöm csak azért házasodott, hogy kapjanak lakáshitelt. Azt hittem, a szerelem kiteljesedését jelenti ez az egész, de úgy tûnik tényleg csak az anyagiak fontosak. Bár úgy gondolom, hogy az ember papír nélkül is élhet szerelmével boldogan, és szerelmesen, de a házasság egyfajta tradíció, nem? A papír kötõdést jelent, és sokan ezért félnek a házasságtól, mert nem tudnak belõle kinézni. De ha valaki ki akar nézni, akkor nem lehet annyira szerelmes, nem?
|
|
|
|
Post by zafi on Oct 19, 2005 12:51:21 GMT 1
ó, házasság téma - kérdezzetek engem! 5éve élek boldog házasságban és hiszek a házasság intézményében! És direkt írom, hogy intézmény, mert azért ez mégiscsak valamiféle szerzõdésszerûség, anyagi közösség. Sajnos ma Magyarországon nagyon sok minden egyszerûbb, ha az ember házasságban él, ilyen pl. a lakáshitel. Persze ettõl még nem értek egyet azzal, hogy valaki csak ezért házasodjon össze, de sajnos a rendszer belekényszeríti az embereket. Meg a gyerekvállalásnál is, sokkal macerássab, ha a szülõk nincsenek összeházasodva. Szerintem ha valaki házasságra adja a fejét, az ne akarjon kinézni. Vagy ha mégis akar, akkor nem gondolja komolyan az egészet. Én úgy gondolom, ha két ember összeházasodik, akkor azt úgy tegye, hogy egy életre szól. És ha problémák adódnak, akkor ne hátráljon ki belõle, hanem oldja meg azokat. Nem elavult ez a dolog, csak az emberek hozzáállása változott meg. Ha nem megy, legfeljebb elválok - ez a nagy baj! Az emberek hajlamosak nagyon hamar elfelejteni, hogy miért is kötötték össze anno az életüket! Ez egy olyan dolog, amiért tenni kell, hogy mûködjön, de szerintem alapvetõen jó dolog. Csak tudni kell életben tartani! Zafi |
|
|
|
Post by Zsoka on Oct 19, 2005 17:53:42 GMT 1
ezzel csak az a baj, hogy az emberek folyamatosan változnak az õket érõ hatások miatt... és mivel a két házas fél nem egyforma - ez szükségszerû, hiszen nincs két egyforma ember - nem reagálnak ugyanúgy a dolgokra, és nem mindig ugyanabba az irányba mennek el... és ha már mást akarnak, mért kényszerítenék egymásra jelenlegi önmagukat, akik talán már egyeltalán nem illenek össze? mert akkor az, amiért összekötötték az életüket talán már nem is létezik...
de ez csak egy példa arra, hogy miért nem jó feltétlenül minden esetben, és mint minden ember, minden kapcsolat is más. csak annyi, hogy legyen meg mindenkinek a lehetõsége, hogy úgy éljen, ahogy õ akar...
|
|
|
|
Post by bokkus on Oct 20, 2005 10:04:56 GMT 1
Szerintem a házasság a bürokrácia egyik odúja... Szép dolog a tradíció, s közben a világ elsuhan mellettünk... Újat teremteni pedig nincs eszünk... Persze lehetne ez szép is, de a körülöttem lévõ példák nem ezt mutatják. Viszont éljenek a kivételek, erõsítsék csak a szabályt, mert ráfér erre a szabályra egy kis dúcolás. Házasodjatok, de csak ha van hozzá elég sütnivaló, tapasztalat, érzelmi erõ, biztonság és persze hagyománytisztelet. Ha csak szokás miatt teszitek, akkor csapdában vagytok. |
|
|
|
Post by Zsoka on Oct 20, 2005 15:52:24 GMT 1
szépen szóltál Bokkus! jól szóltál! ;D ;D ;D
|
|
|
|
Post by Aurora on Oct 27, 2005 11:33:27 GMT 1
Én egy kicsit gyávaságnak tartom a házasságellenességet. Szerintem létezik olyan, hogy valaki megtalálja azt az embert, akivel az egész életét le akarja élni. Az, hogy változunk még nem jelenti azt, hogy ne szeretnénk a másikat a változásaival együtt. Aki nem akar házasságot kötni, szerintem igazán az élettársi kapcsolatot sem tudná csinálni, mert abból a legkönnyebb kilépni. Eleve a "fajfenntartó ösztöneink" is arra utalnak, hogy kelle egy társ, akivel az utódokat neveljük, ez a legjobb környezet nekik. Így maradunk fenn. Csak azért mert a mostani trend szerint nem lehet egy életet leélni valakivel, és mert mindenki el is hiszi ezt, szerintem ez nincs így. Egy idõ után talán már az sem izgalmas, hogy mindig mással fekszem le.
Ha már egyszer megtaláltuk azt, akivel együtt tudunk és akarunk élni, akkor miért ne fejezzük ezt ki olyan módon, ami egyértelmûvé teszi a véglegességet? Mert szörnyû a véglegesség? Inkább talán nehéz, de manapság persze gyengének lenni trendi, nehogy véletlenül kitarts valaki vagy valami mellett. Manapság mindenki szabad és felháborodik, ha úgy érzi, hogy megkötözik. És az a szörnyû, hogy a házasságot is megkötözésnek tekintik, pedig az két ember szabad akaratán múlik. Senki nem kényszerít. Ha pedig nem akarjuk, és nincs olyan ember, akivel valaha is akarnánk, az nem érzelni szegénység?
|
|
|
|
Post by Aurora on Oct 27, 2005 11:35:05 GMT 1
Pardon. Úgy értem érzelmi szegénység. |
|
|
|
Post by zafi on Oct 28, 2005 12:18:55 GMT 1
Aurora, én is ezt gondolom! Még annyit akartam hozzáfûzni, hogy egy párkapcsolat - és ennek nem muszáj házasságnak lennie - csak úgy tud hosszútávon mûködni, ha a párnak közös céljai vannak. Márpedig ha közös céljai vannak és ezért dolgoznak és tesznek közösen, akkor ha változnak is, együtt teszik azt is és idomulnak egymáshoz. Elhiszem, hogy 20évesen még senki nem úgy tervezi, hogy leköti magát egy emberhez örök életére, és ezzel nincs is semmi baj. De azért 30-40 évesen már nem nagyon lehet ugrálni. A pasikban kódolva van, hogy a fiatalabbat keresik - tisztelet a kivételnek - és akkor egy 40éves egyedülálló nõ mit csinál? Akkor jut eszébe, hogy hoppá, elmentek az évek és még nem szültem stb... Kicsit elkalandoztam... Lehet, hogy a házasságot csak egy papírnak gondoljátok, de nem az. Remélem egyszer megtapasztaljátok mind, hogy mennyire nem csak egy papír. Nálunk úgy jött szóba a házasság, hogy néhány hónap együttélés után, mikor láttuk, hogy jól mûködünk együtt, úgy gondoltuk, hogy akár gyereket is vállalhatnák, mert az lenne ám csak az igazi. De az én családom nem nézte volna jó szemmel, hogy házasság nélkül szülessen gyerekem. Tehát összeházasodtunk, mert ezt várták tõlünk. De mégis, az esküvõ napján valami megváltozott és nagyon csodálatos érzés volt! Együtt éltünk akkor már régóta, de mégis más lett utána és azt kell mondanom, hogy sokkal jobb! Mert vállaltuk az elkötelezettséget, ennek a gesztusnak egymás felé olyan mély értéke van, hogy a kapcsolatunkat még szorosabbra fûzte! Bár nem itt volt szó róla, de kapcsolódik egy kicsit a témához, szerintem Alanis is azért változik külsõleg ennyire, meg zeneileg is, mert mégiscsak már 31 éves, érettebb nõ lett belõle, aki lehet, hogy már egy kicsit másképp gondolkodik a világról és másfajta célokat tûzött maga elé. Zafi |
|
